Halihó:)
A péntek esténk ismét elég kalandos volt. Aznap volt az egyik francia csajszinak szülinapja, és hogy ezt kellő módon megünnepeljük, a közös helységben partit szerveztünk.
Emesével sokat agyaltunk azon, hogy vajon mit is adhatnánk neki ajándékba. csokit nem akartunk, mert a csajszi amúgy kicsit duci... :) tortát meg lapos tepsiben igen nehéz készíteni...
Így vettünk sok gyümölcsöt, és egy egészség bombát készítettünk neki. Egy csudaszép egzotikus gyümölcstortát készítettünk.
Volt rajta ananász, banán, szőlő, alma, kivi, narancs, sajt. Gyufából faragtunk fogpiszkálókat, és ezzel dekoráltuk ki az ananászt. Egész jól sikerült:) A csajszi mg hihetetlenül örült neki... Mondta, hogy ez a legszebb torta, amit valaha is kapott...majdnem sírt. Ilyen reakciót tényleg nem vártunk tőle... :)
Az összes barátom ott volt. Más igazából nem is kell ahhoz, hogy jól érezzük magunkat!
Igazából rengeteget beszélgettünk egymással. Ami különösen jól esett, mert a táncolós esték alatt erre nem igen van alkalmunk.
Hát igen... mondanom sem kell...tényleg jól éreztem magam. Annak ellenére, hogy igazából beteg voltam, mert sikerült valahogy jól megfáznom...
Zene is volt, de nem a legklasszabb. Ismét én toltam félre az asztalt, hogy legyen helyünk táncolni, de a beszélgetést jobban élveztük.
Ráadásul olyan 3 körül kijöttek a rendőrök, hogy legyen csend... huhh kicsit megijedtem:) így a tánc jhelyett valóban csak beszélgettünk.
Mivel a party a mi épületünkben volt, nem kellett sietnünk, hogy majd hazaérjünk... így kb Emesével mi maradtunk az utolsók. Csak hogy nehogy kaland nélkül tejen el ez a nap, hazaindulás előtt észrevettem, h eltűnt a fényképezőm... Az egyik srác még ott volt, mikor ez kiderült. Már szép rend volt, mindenki más hazament... Jó... gondoltuk, majd másnap meglesz...
Felmentünk az apartmanunkba... jajjj... ekkor jöttem rá, hogy elég nagy a baj...
A szobám kulcsa a fényképezőm tokjában volt.
Lefutottunk, és vissza tudtuk hívni még az egyik barátunkat, aki az utcán kóborolt... De hiába... a fényképezőnek nyoma veszett.
Emesével már úgy voltunk, hogy lent, a kanapékon fogunk aludni, mert az ő szobájában csak egy pici ágy van, ott nem férünk el... Nem tűnt valami jó ötletnek..eléggé fáztam... minden meleg cuccom a szobámban volt, ráadásul a gyógyszereim is..
Nagy szerencsénkre utol tudtunk valakit érni, akitől kiderült, h az egyik srác véletlenül elvitte magával a kamerát (mondanom sem kell, nem volt teljesen magánál a gyerek), így sok rohangálás és izgalom után, végül hajnali 5kor kinyitottam a szobámat:)
Klassz szülinapi móka volt!